Keresés


Elérhetőség

Hercegnő védelmi program

E-mail: horvathorsolya87@citromail.hu

Csodás álmok jönnek?

2014.01.15 22:59

Szoktatok álmodni? Este, amikor lefekszetek gondoltok arra, hogy milyen jó lesz álmodni? Reggel, amikor felkeltek, emlékeztek mit vetített ki az agyatok éjszaka? Álmodni különleges ajándék. Eljuthatsz egy olyan világba, ahol többnyire uralod a tested: futhatsz, beszélhetsz, bármit megérinthetsz...Uralod az elméd: bárhová eljuthatsz, ha képes vagy elképzelni...Uralod a cselekményeket: ha olyat látsz, ami nem tetszik, tudod, hogy a való életben mit tennél. Vagy egyszerűen csak tudod, hogy éppen álmodsz és ezt az álombeli éned tudtára is adod. Biztos ismeritek ezeket a képeket: kiesett a fogam, futottam, szültem, megcsókoltam valakit, üldöztek....és még sorolhatnám. Bizony ezek a gyakori álmok. De mi van akkor, ha ez csak a kezdet? Amikor alvás közben belépsz egy olyan világba, amit ebből az életből nem is ismerhetsz? Vagy képes vagy azokkal lenni, akik már meghaltak? Vagy csak szimplán hallod mások gondolatait? Ma egy olyan dologról szeretnék írni, ami foglalkoztatja a hívőket és a hitetleneket is...

 

Valószínűleg erről a képről Nektek sem a béke és nyugalom jut az eszetekbe. Nehéz volt kifejeznem egy képpel, hogy milyen különleges számomra álmodni. Mert gyakran gubbasztok így éjszaka, általában hajnali 3-kor, mikor felébredek, egy óráig minimum fénynél ücsörgök, ha nem épp csodás álmok jönnek.

Napok óta itthon vagyok arcüreggyulladás miatt. Amikor nem vagyok teljesen lefáradva mindig jönnek azok a napok, amikor félelmetes képeket látok a fejemben éjszaka. De ne gondoljátok, hogy arról van szó, hogy rosszat álmodtam és az élet megy tovább. Tomi tudna mesélni, hogy mennyire nehéz velem egy éjszaka, ha ezek a furcsa álmok jönnek.

Nem szoktam rosszat álmodni, bár én is így hívom. Az a baj, hogy nagyon intenzív az egész, minden érzést érzek, hallok, látok, tapintok mindent. És megmarad a fejembe az érzés, sokáig.Tudom, hogy ezt nehéz megérteni, nehéz elmagyarázni is. Így csak megosztanám az eheti csokrot...

1. Apáról álmodtam. Vannak a szokásos álmok: részegen kiabál velem vagy Anyával. Ezen már nem szoktam kiborulni, volt ilyen sokszor, újraálmodom, tehát nincs ebben semmi különös. Viszont vannak azok az álmok, amikor beszélgetek vele. Ez történt a héten is. Nem is szeretném részletezni az elejétől. Az volt a lényege, hogy Apa úgy döntött, hogy elvándorol másik emberbe, újra leszületik. Megkérdezte a véleményem, és én ezt egy nagyon hülye ötletnek tartottam. Ő elmondta, hogy milyen jó lesz egy új életet elkezdeni, de előtte még megihatnánk valamit. Itt próbáltam elmagyarázni, hogy pont ez a baj, az alkohol, és ez mennyire elrontja őt meg a körülötte lévők életét. Mire azt mondta, hogy ez egy szenvedélybetegség, problémamegoldásra való. Szerintem ez hülyeség, és javasoltam, hogy talán másfajta tehetségét kellene kamatoztassa. Azt mondta zenész lesz :) Itt fel is ébredtem, és elgondolkoztam a dolgon. Én sosem hallottam a saját fülemmel, de mesélték, hogy gyerekkorában rengeteget zongorázott, nagyon szépen.Nagyon jó volt a zenei hallása, és ügyes volt. Ám legyen...:)

 

2. Ez is egy visszatérő gyöngyszem. A második világháború. El kell mondjam, hogy eléggé ódzkodom a háborús filmektől, nem is szoktam ilyesmit nézni, kevés kivétellel. Egészen kiskoromtól álmodom, hogy ott voltam, éltem a háború idején. Láttam léghajókat, bombázókat, romokat, katonákat, halottakat, emberekkel teli pincéket. Én mindig szökésben vagyok valakik elől, és rendszerint nem kapnak el, bár már úgy is láttam, hogy lövést kaptam, csak túléltem. Egyszer, amikor egész kicsi gyerek voltam elmeséltem valakinek, hogy mit láttam a fejemben. Ő világosított fel, hogy ilyen tényleg volt. Ez egy leizzadós álom szokott lenni. Meg is mondom kinek mondtam el: a keresztapámnak. Ami azért érdekes, mert már ő sincs köztünk, viszont álmomban időnként őt is látom.

Ezt Petrának írom le: Ott van a házban, a fejemben ezt mondja. Nem akart elmenni onnan, szerinte így tud vigyázni a családjára. Régebben havi-kéthavi rendszerességgel láttam álmomban. Mostmár rég nem. Egyszer ült az asztalnál egy pohár vörösborral, másszor a garázs ajtófélfájából figyelt. Nekem nem mondott sokmindent, csak hogy neki ott a helye és mindig ott van.

 

3. Most nevén kell nevezzem...Gergőről is szoktam álmodni. Régebben voltak hosszú hónapok, akár évek is, amikor nem beszéltünk. Voltak olyan időszakok, amikor napi szinten vele álmodtam. Mindig azt mondta: "Segíts". Amikor már hetek teltek el így, mindig megkérdeztem, hogy van. Egy idő után kénytelen voltam beavatni, elég hülyének nézhetett: " Bocsi, ez elég hihetetlen lesz, de hallak a fejemben, és valami bajod van, mert azt mondod, segítsek". Sosem mondta ilyenkor, hogy valóban hülyének néz-e, de tény, hogy azokban az időszakokban mindig történt valami, ami miatt nem volt jól.

 

És még szaporíthatnám a végtelen sort...Móki Zolival való veszekedéséről, vagy a közös táncversenyről, vagy Ákos nagypapájáról (akit nem ismerek és mégis beszélt a fejemben), vagy Apa "nem a te hibád" álmáról, vagy régen a Tomis álmokról, amikor hallottam a fejemben, amit még el sem mondott nekem. 

 

A fantáziám igen gazdag. Így bárki higgyen, amit szeretne arról, hogy miként álmodok. Emellett azt vallom, álmodni nagyon jó dolog, és szeretek is. Gondolkozzatok el azon, hogy a ti álmaitok fény az éjszakában, vagy csak éjszaka a fényben...