Keresés


Elérhetőség

Hercegnő védelmi program

E-mail: horvathorsolya87@citromail.hu

Dobbanások

2013.12.29 10:39

Szerelem. Mi jut eszetekbe róla? Csupa jó érzés? Gyengédség, odaadás, rózsaszín köd? Nekem leginkább az jut eszembe, hogy nem akarok az lenni. Megint a félelmek ugye. De ma nem is erről szeretnék írni, inkább csak kérdeznék. Mit éreztek, amikor megláttok valakit, aki tetszik? De úgy igazán. Olyan személyt, aki felé érzéseitek is vannak. Én már elfelejtettem milyen, egészen tegnap éjszakáig...


Az úgy volt, hogy tegnap írtam egy jó kis bejegyzést a blogos füzetembe, hogy majd begépelem. A lényege a családi karácsony volt Gyulán, a gyerekek, meg hogy Mikivel családoztunk és persze Tomi is eszembe jutott. Jha és találtam egy lehetséges megoldást az önbizalomproblémára is. Azt gondoltam, hogy elmegyek egy fotózásra, tudom elég giccses így elsőre. De ha egy másik ember lát bennem valami szépet, és képes azt nekem is megmutatni, akkor talán jobb lesz. Arról is írtam, hogy erről meg kell kérdeznem Mókit is, mert érdekel a véleménye. Aztán a világ a feje tetejére állt....

 

Tegnap úgy döntöttem lazára veszem a világot, szépen felöltöztem, kisminkeltem magam, a hajam is beállítottam. És becammogtam a szokásos hétvégi mókába. Mindenki azt kérdezte, hogy mit csinálok szilveszterkor. Tudjátok nem díjazom ezt a kötelező bulizást, így át szoktam aludni, kivéve ha Mókival videózunk. Ez a program idén is felmerült, de még nem egyeztettünk semmit. Márk mondta, hogy gondoljam meg a dolgot, bent lesz mindenki... Meggondoltam és elvetettem. Majd lementem elköszönni Fügébe, de Attika nem volt bent, el is keseredtem, hogy nem látom az óévben. Hát leköszöntem Marcinak, nem volt kedvem hozzá most, frászba vagyok tőle is, de mivel olyan laza voltam, hogy majd szétestem, így fordultam is sarkon szinte, amikor azt kérdezte, hogy mit csinálok szilveszterkor. Mandíner válasz...alszok. Eddig a szokásos forgatókönyv, azt se értem miért próbál beszélgetni velem, hiszen nem vagyok a kedvence. Majd jött az az állapot, amikor az ajkam lehullt. Elmondta nekem (igen, több bővített mondatban), hogy ő fog zenélni a Fügében, és hogy ez hogyan lett (ez már legalább öt mondat volt). Majd miután mondtam, hogy ez milyen érdekes, még elkezdte mondani, hogyha jól sikerül, akkor hátha többször is lesz ilyen lehetősége, és így lehet feljebb kerülni és itt lesz egy barátja is (újabb 3 mondat). Mondtam neki, hogy kérje meg az öccsét, hogy segítsen, Márk szokott zenélgetni, Tehát arra jutott, hogy milyen jó lesz, én meg csak pislogtam mi is történt vele, hogy beszél. Majd jött a lényeg, gondoljam meg a dolgot, bejövök-e inkább. Viccesen elütöttem a dolgot (lehet nem volt vicces, de jobb nem jutott eszembe): Dupla Vidákovich motivációnak nehéz ellenállni.

Ebben a szellemben, teljesen felvidulva indultam hazafelé. Kezemben a blogkönyv és Sári könyve is (azt is írtam), meg a nagy ötlet a fotózásról, meg hogy Marci ilyen beszédes volt. És akkor, ott a buszmegállóban...megláttam egy fiút, aki olyan volt mint Ő. Nem tudom, hogy ki mit tesz egy ilyen helyzetben, de az a 3 perc, amikor azt hittem Ő az, akkor bevörösödtem, mint a csillag, és a pulzusszámom olyan magas lett, hogy kiakadt volna a vérnyomásmérő. Megfagyott minden mozdulatom, és szegényt úgy bámultam, mint aki nem látott még fehér embert...( itt beugrik egy vicces sztori Mókival, ő tudja is melyikre gondolok, néztünk már ezzel a tekintettel másra is). Na mindegy, feleszméltem pár perc sokk után, hogy nem Ő az. Ráadásul a buszon végig mellettem állt, és aztán már ő is nézett :D Ha lehet idiótán viselkedni, akkor én voltam az élő példa...Nem tudom, hogy lehetünk ilyen szerencsétlenek Mókival, Neki is volt pár vicces esete kamaszkorában, de akkor elnéztük, mert mint Csobán Jani megmondta, bizonyos dolgok csak kamaszkorban voltak divatosak....

Ennyit arról milyen kemény, meg milyen menő vagyok....:)

http://www.youtube.com/watch?v=MZrctLnsF4M