Keresés


Elérhetőség

Hercegnő védelmi program

E-mail: horvathorsolya87@citromail.hu

Swan lake

2014.05.31 09:15

A világban állandóan csak harcolunk.Harcolunk az előrejutásért, a túlélésért. De a legtöbbet mégis csak önmagunkkal csatázunk, mert amikor feltűnik a gonosz nem is igazán tőle félünk. Attól félünk, hogy magával vihet. Mindenkiben lakik jó is, rossz is, és csak rajtunk múlik, hogy mikor rendeljünk alá magunkat a gonosznak. Hiszen van az a helyzet, amikor könnyebb eladni a lelkünket, mint megmenteni. Az ördöggel cimborálni nem nehéz, de szem előtt kell tartani a szerződés apróbetűs részét, hogy az ár, amit a barátságért fizetünk, igen nagy. Én úgy érzem, hogy nagyon meg akartam felelni a tanácsoknak és az elvárásoknak. Többen mondták, hogy ne akarjak ennyire dolgokat. hanem hagyjam a maga útján menni, hagy alakuljon. Ez nem jött be...Nem értem miért kellene hagynom folyni csak úgy az életem amerre akar, hamár az enyém, és tehetek érte, akkor teszek is. Nehéz jól csinálni akár jó vagy, akár rossz...

Tegnap elgondolkoztam komolyabban valamin. Elmentem a lányaim balettbemutatójára. Nagyon ügyesek és szépek voltak, és örültem, hogy ott lehetek velük. Ez egy közös jó volt. Elnéztem a kicsiket, és az jutott eszembe, hogy mekkora megfelelni akarás van bennük is. Lehet, hogy akaratlanul én is erre tanítom őket? Nem merült fel bennem, hogy rossz értékeket közvetítek, csak azért látom rajtuk ugyanazt az akaratot, mint magamon, bár talán a világ kényszerít arra minket,hogy teljesítsünk eleget. Aranyosak voltak a többiek az oviban, mondták a gyerekek, hogy ők is szeretnék megnézni a lányokat. De majd megmutatom nekik a képeket :) Több anyuka kérdezte ott tőlem, hogy nem-e terhelő még a munkám után erre is elmenni. Nem tudtam normálisan válaszolni. Munka az, amikor a gép előtt rostokolok, fejlesztéseket tervezek és kivitelezek. Viszont főleg a régiekkel olyan kötődés van köztünk, ami nagyon nyílt. Nagyon érezzük egymás hangulatait meg hullámvölgyeit, hullámhegyeit. Nem kötelezettség, hogy ott voltam, ott volt a helyem, menni akartam. Nem tudom szavakkal leírni, hogy miért. Így volt kerek egész :) Egyébként egészen vicces, hogy pont az a négy lány, akik előszeretettel buzdítanak engem a magánéleti nyitottságra :) Mindig azt mondja Sári, hogy keressek egy szerelmet magamnak, Menta meg Bogi szerint meg jó anyuka lennék, bár nem tudom ezt hogy lehet jól csinálni, de édes, hogy így bíznak bennem. Zoé nem ad életvezetési tippeket, csak ránézésből levesszük egymás hangulatát, szóval vele egészen másképp elmélyült a kapcsolatunk, Nagyon jó volt a balett, így tovább :)

A napokban foglalkoztat a lista, amit megírtam a kívánságokkal. Benne van az orka dolog is, amelyre szembejött egy talán megoldás, így elhatároztam, hogy elutazok Izlandra. Nem árt a környezetváltozás meg a nyitottság a világra. 12-es kívánság. Nincs kialakulva még semmi, de elindult az ügy.

Összeszedtem magam az Apa témában is kicsit, most el akarok menni hozzá. Móki nagyon sokat segített nekem ebben. 2-es kívánság.És ha már Móki, akkor meglátogatom hétvégén. Szerintem tök vagány, hogy be mer vállalni kockázatos dolgokat, nagyon büszke vagyok rá! Most tényleg alig várom, hogy lássam :) 13-as kívánság: több időt töltök Mókival. Bár lehet, hogy most nem nyaralhatunk, de idén több időt töltünk majd együtt.

Tegnap már többet mosolyogtam. A balett totál feltöltött, pedig hulla voltam fizikailag. Dávid meg is dícsért, hogy csini vagyok (igazából nem voltam, csak szerintem a jobb kisugárzást látta). 22-es kívánság.

Szóval mennek a dolgok az én utamon, nem a magukén, de most így van jól :) Emlékszem egyszer a szalagavatón lefotóztak a barátnőimmel. Mindenki fehérben, én meg feketében... Hát igen, már akkor is kilógtam a sorból :)