Mi az, amit szépnek látsz? Mit jelent az, ha valaki vagy valami szép? Meg tudod fogalmazni mi az, ami tetszik? Tudjátok sok ideig ködben éltem. Magamat a világ leginkább antinőjének láttam. Mint mindenki tudja csúnyának. Hihetetlenül csúnyának. Hogy ezt miért gondoltam? Mert valahogy itt ez a világ, minden mű szépségével, ami én sosem leszek. Nehéz erről beszélni, nagyon nehéz. Nagy vesszőparipám ez a szépség dolog. "Ez nem fontos" meg "nem ez határoz meg", de a mai viágban tényleg nem? Tudjuk, hogy elmúlik, hogy öregszünk és egyre több praktikára van szükség a versenyképességhez. De ha belegondolunk a szépség hatalom. Ha szép vagy, rengeteg a lehetőséged, mert rendben van az önbizalmad. Ez így van. De annyi dolog van a világban, ami belülről tesz széppé, és ez sokkal szebb annál, amit szemmel láthatunk...
Tehát igen. Szembesülni Tomi elvárásaival nem könnyű: akkor vagy nő, ha izomkolosszus vagy, meg mintaalkatú. Ez sosem leszek :) Nem ez alapján mért engem, de mégis úgy éreztem, hogy ez fontosabb neki, mint az, amit képviselek. Van, hogy az ember nem tud eleget tenni másért. Olyan rossz, amikor valaki nem látja, hogy szép vagy a magad módján. Nagyon sokat lehúz ez az emberből. Nagyon nagyon sokat...
De mégis azzal együtt, hogy mások szemével próbáltam (talán még most is) kevéssé csúnyának látni magam, megláttam valami mást is.
Olyan emberek mondják nekem: "Szép vagy", akik igazán sokat jelentenek nekem. Anya sokszor mondja, bár jó, az anyák mindig ilyet mondanak. Rendjén is van. Móki is szokta mondani, erre szoktam mondani, hogy elfogult. De nem is elfogult. Ő nem az a típus. Vagy amikor a gyerekek mondják. Az a legértékesebb, mert ők különlegesek, látják az igazán szép dolgokat, olyanokat, ami a szemünkben van.
Van az az érzés, amikor valaki rád néz, és tudod, hogy neki mindig a nagybetűs nő leszel. Ez nagy elégtétellel tölt el. Még akkor is, ha nem fejthetem ki a világnak. Elég, ha én tudom (és Móki), hogy létezik ebben a világban olyan ember, aki bármit mond, akkor is élete végéig érzéseket fog táplálni irántam. Ez ijesztő és mégis nagyon jó érzés.
Bennem sok az érzés, sok a szeretet, én így érzem. És mégis úgy éreztem, hogy ez semmit nem jelent. Amikor belenézek a tükörbe ezt nem lehet látni. De van, aki mégis meglátja, amikor a szemembe néz. Ez nagyon jó érzés. Jó tudni, hogy vannak még emberek, akik túllátnak a méreteken, a vakolaton és a menő cuccokon és azt értékelik, amit tenni próbálok a világért. Nekik köszi a bizalmat :)
Talán újra kellene értékelnünk a szépségről vallott nézeteinket. Meg meglátni azt, hogy a fiatalság elszáll, és aztán csak és kizárólag a saját ,belső szépségedre számíthatsz, ha ebben a világban ember akarsz maradni az embertelenségben.