Úgy döntöttem írok hozzád egy bejegyzést. Pár napja beszélgettem unokatesómmal, Petivel, arról, hogy mit jelent a zene. Neki a dallamosság, a ritmika adja a zene varázsát, míg nekem nem olyan fontos a zene, inkább a szöveg. Ezért választottam valamit neked, ami elmondja azokat a gondolatokat amik a fejemben keringenek a dolgok mostani állásával kapcsolatban rólad...
www.youtube.com/watch?v=fFJHPEh8ETk
Nem tudom, hogy különleges vagyok-e, vagy csak simán javíthatatlan álmodozó, de volt egy álmom. Egy dal, amit elénekeltem a magam módján rengetegszer. Segített megbírkozni mindennel. Azzal, amikor együtt voltunk és azzal, amikor nem. Én hiszek a tündérmesékben, talán ez a legnagyobb hibám. De ezzel a hittel néztem a jövőbe, ahol néha megbotlunk, de mégis eljön a happy end. Nem hiszek az angyalokban, de abban igen, hogy amit én láttam az a valóság, egy jó valóság. Amikor eljött a megfelelő idő, akkor átkeltem néhány folyón, mert volt egy álmom.
Tudod volt egy álmom, egy képzelet, fantázia, ami mindig átsegített a nehéz dolgokon, mindig velem volt. Értelmet adott azoknak a céloknak, amiket el akartam érni, és ha a sötétségben jártam is, segített tovább menni. Nem hiszek az angyalokban, de abban igen, hogy mindenben van valami jó. Amikor eljött az időm, akkor át kellett kelnem a legveszélyesebb folyón, mert vitt előre az álmom.
Volt egy álmom, egy dal, amit elénekeltem tegnap is. Hittem, hogy segít megbírkozni bármivel, és segített sokat, amikor elénekeltem neked, mert az voltál, akit szeretek. Ha megláttad azt a csodát, amit én is, akkor tudnod kell, hogy együtt botlottunk, de a jövő a miénk lehetett volna. Talán hinnem kellene az angyalokban, mert látni akarom a jót abban is, ami most történt. Amikor eljött az az idő,aminek el kellett....
...álltunk a folyó két partján, mert felébredtem, és láttam, hogy az én álmom sosem lehet a tiéd.