Mivel ilyen szép számmal követitek a soromat, így meg kell mondjam, hogy meghoztam néhány számomra nehéz döntést. Azt gondolhatjátok, hogy teljesen kifordultam önmagamból, pedig nem, most fordultam csak igazán vissza önmagamhoz. Pár dologgal kapcsolatban bevettem a leszarom tablettát, és most sokkal szabadabbnak érzem magam. Eddig azzal teltek az évek, hogy meg akartam felelni mindenkinek. Főleg egy valakinek, és ezért mindenki másnak is. Hát ezt elrontottam, mint sok mást is talán. A görcsös megfelelni akarás tett gyengévé. De én mindig harcos voltam a magam módján, és épp itt az ideje, hogy ne másokért, hanem magamért harcoljak. Elsimítottam néhány problémás ügyemet, hogy utat adjak néhány feltörekvő rügyemnek. Így jött Izland, Balaton, csókstand, meg a nyitottabb lét...Láttam én az igazságot, csak inkább becsuktam a szemem, hátha eltűnik. Nem tűnt el, de ideje volt már levenni a rabláncokat és élni azt, ami csak az enyém...
Elutazok Izlandra. Ezt már eldöntöttem. Épp itt az ideje, hogy világot lássak. Anya persze parázik, nem is kicsit, hogy majd elragad az izlandi maffia, és egy Bodies kiállításon lát majd újra, de én nem félek. Van ott valami, ami kell nekem, és el is megyek érte. Anya szerint ez hülyeség. De ez maradjon csak Anya véleménye, amit megtarthat jelenleg magának. Szóval tudom, hogy jót fog tenni az utazás. El kell mennem oda.
Sokan nem értik, hogy miért szeretek egyedül lenni. Talán nem szeretek igazán, csak megszoktam, ezt dobta a gép. De próbálom jóra fordítani Mókinak hála. Móki szerint a rossz dolgokat is a javunkra kell fordítani, és igaza van. Nem véletlen ő a Tesóm. Szóval már vágom a centit az oviban, hogy elmehessek Balatonra egyedül. Kell pár nap ott is, hogy igazán kipihenjem magamat. Le is foglaltam tegnap. Utána közösségi is leszek, mert megyek Gyulára a keresztlányomhoz. Már nagyon hiányzik Sári és Anna is.
Titkon remélem, hogy Mókival is sikerül elmennünk kicsit pihenni. Az éves 3napos röhögést nem lehet kihagyni. Idén én nem akarok bulit. Még nem is beszéltünk róla, de szerintem ő sem szeretne. Ha számolnom kéne, hogy kit szeretnék meghívni, akkor a kezem összezárodna ökölbe. Jó, az alaptagok nem tartoznak ide :) Meg sokminden függ Mókitól is, amit most nem fejtegetnék miért.
A csókstand. Felállítok ezennel egy virtuális csókstandot. Úgy érzem felkészültem újra a társas életre, de csak minimális szinten. Gergővel küldtük egymást a levesbe, ő mindig egy kis ember lesz, aki nem tud túlnőni a kamuzáson és az egoizmuson. Most látom csak igazán milyen, amikor már nincs bennem semmi jóérzés felé. Nem bántott, csak amennyire azt hittem mekkora férfi, olyannnyira nem az. Ha meg már a nagy férfiaknál tartunk, a Szőke sincs már jó ideje. Ahogy néha elovasom a blogját, egy vadidegen ember. Olyan mintha sose ismertem volna. Tudom, szerinte én hagytam ott és stb. Amennyire jó ember lehetne, annyira nem használja ki az eszét eléggé. Nem lexikálisan értem, okos meg minden, csak nem látja a lehetőségeket maga körül. Tomival 5-6 év után leültünk megbeszélni a dolgokat, örülök, hogy ez is elsimult. Azt mondta, szerinte el kéne döntenem mit akarok. Én tudom, hogy olyan vagyok, mint Szilaj a vadló, nem lehet betörni, meg utolérni is nehezen, de annak, aki 27 éves koromban először megcsókol annak valami jutalmat adok, ígérem :) Tehát ezennel itt a virtuális csókstand ;) Megnyílt.Halált megvető bátorsággal rendelkező hősök jelentkezését várom!
Mindig azt mondják rám, hogy kedves és aranyos vagyok. Nem vagyok aranyos! Móki most nagyon röhögne, mert tudja, hogy ennek a mondatnak mi a folytatása :D De tényleg nem csak aranyos vagyok. Hanem van egy másik oldalam is, de csak az ismeri, aki igazán ismer engem is. A fiúk után az önbizalmam eléggé leomlott, főleg a Szőke tette holtsávra. Tengettem a napjaim, mint a Szörny Rt. frontembere. Aztán egyik nap most belenéztem jobban is a tükörbe. Megfésültem a szénaboglyát is. Arra jöttem rá, hogy nem is olyan vészes a helyzet, még menthető. Nem is vagyok annyira csúnya, mint ahogy eddig láttam magamat. Nem leszek a Runway címlapján, ez tény, de a fotózós dolgokat még nem adtam fel.
Szóval kijelenthetem, hogy felébredtem, és kijöttem az Elm utcából élve. Nektek nincs is más dolgotok, mint szurkolni nekem, hogy elérjem a céljaimat. Jól esne nagyon :) Jha és persze toborozzátok a lovagokat a csókstandomhoz ;)
Puszi nektek, és egy kis zene:
www.youtube.com/watch?v=aEwn8lPulHE