Kicsit rendhagyó formát ölt ez a mai bejegyzés. Sokat görcsöltem azon, hogy megfeleljek nektek. Mindenkinek. Hogy jó ember legyek, jó gyerek, jó barát, jó munkatárs, jó óvónéni, jó társ. Olyan ember, akit mindenki szeret...A szülei, a családja, a barátai, az ismerősei, a gyerekek, a szülők, a főnök, a fiúk stb...Nem gyengén kudarcot vallottam. Sokszor érzem azt, hogy Mókin és a srácokon kívül senki sem ismer igazán, és nem is kíváncsi rám. Sőt, azt is érzem, hogy még mindig görcsös megfelelni akarás van bennem. Ezért egyre kisebbnek érzem magam ebben a világban.
A bölcs és tapasztalt emberek azt mondják, hogy elég önmagunknak megfelelni. De szerintem ez nem igaz. Én nem olyan ember szeretnék lenni, aki egyedül hal meg. Viszont sok olyan személyről hallok, vagy olyasmiket látok, amikor azt mondom, hogy inkább egyedül, mint az :)
Én azt gondolom magamról, hogy különleges vagyok és sok van bennem még. Ez így nagyon önelégülten hangzik, de hozzá kell tegyem, hogy azt is gondolom, hogy ezzel a véleménnyel lassan egyedül leszek. Minden esetleges negatív vélemény ellenére én nem akarom ezt a hitet elveszteni magamban, mert igazából csak ez van nekem. A tudat, hogy rengeteg lehetőség van bennem, csak észre kell vennem és meg kell ragadnom.
Nem akarom, hogy bárki ebben megrendítsen. Nem engedhetem meg. És jóllehet, hogy tök egyedül vagyok ebben a világban, és 50 év múlva is itt fogok ülni, és bepötyögöm, hogy még mindig hiszek magamban...De engem ez a hit azért sokra vitt. A munkám szerelem is. Nem csak bemegyek és lenyomok 8 órát undorral telve. Életem legboldogabb napja volt, amikor kezembe adták a diplomám. Erre vártam több, mint 10 évet. Nem mentem el a diplomaosztómra, mert az az én pillanatom volt csak, amikor odaadták. Egyedül kellett lennem.
És itt egy újabb álom. Elmegyek Izlandra, mert bálnát szeretnék látni természetes környezetben. Ezt azért nem mindenki mondhatja el magáról. Mindent megtettem azért, hogy elérjem, és jobban akarom, mint bármi mást. Amikor rossz napom van, elég csak lehunyni a szemem és látom magam előtt, ahogyan ott állok azon a hajón, és valóra válik az álmom. Igen, egyedül megyek, mert egyedül vagyok ebben a világban. Móki mondta egyszer, hogy a királylány várában napközben mindig sokféle nép megfordul, de éjszaka mindig egyedül van. Mégis azt hiszem, hogy nem leszek egyedül. Mert ott lesznek velem a szívemben a gyerekek és Móki és anyukám és Dávid és Márk és még sok mindenki.
Mindent el tudok érni, ami rajtam múlik. Tavasszal tandem ugrok jó magasból egy repülőről. Egyszer óvodát fogok vezetni. Egyszer méltósággal állok majd meg apám előtt. Talán egyszer jó feleség és jó anya is leszek. Talán utazok még. Talán autót veszek. Egyszer talán valaki meglátja, hogy különleges vagyok, és sok lehetőség van bennem. Egyszer talán elhiszitek azt, hogy nagyon szerettelek benneteket, és meglátjátok azt, hogy nekem is csak ez kellett.
www.youtube.com/watch?v=_dE4YrrAAGk