Kicsit eltérek a szokott keretektől...
Csak szólnék Hozzád néhány szót. Ha már másképpen nem megy, legalább kiadom a haragom.
Tudod én szerettelek Téged. Nagyon nagyon. Persze jöttek emberek innen-onnan, de mindig tudtam, hogy csak Te vagy.
Numerológiai szempontból most van az első évem, a tervek, az újrakezdés éve. Ezt tegnap olvastam. Én 12 évig abban a hitben éltem, hogy Te leszel a férjem egyszer. Talán hülye voltam, de a szívem mindig odahúzott.
Volt itt ez az utóbbi 4-5 év, ami tudjuk mi volt, de nem csak annyi volt. Te mindig azt mondtad ez értelmetlen, sose álltál mellém, amikor kellett volna. Én pedig döntöttem. Ahogy a Szőkét, úgy Téged is elküldtelek. Jobban mondva Te mentél el, és én rád hagytam a dolgot.
Nem értem minek kell hazudni nekem. Miért nem lehet egyszer az igazat kimondani? Miért nem bírod megmondani, hogy érzel irántam Te is valamit? Értelmetlen igaz? Mert ijesztő lehet, hogy vtol valaki, aki igazán szeretett, meg aki kitartott volna melletted.
Már nem vagyunk kicsik, mint 12 éve. Már felnőtt emberek vagyunk, de Te még mindig nem bírod magadnak sem bevallani, hogy jelentek valamit. De jól elárultad magad ezzel a múltkori kis akcióval, és hiába mosod tisztára.
Valószínűleg megtörnék, ha azt mondanád valaki mást veszel el. De az élet nem habos torta, előfordulhat.
Nagyon felkavartál. Ne gyere vissza, amíg nem tudsz igazat mondani. Valójában nem érted meg, hogy az életünk nagyon rövid és hamar véget ér. Az értelmetlenség az, amit Te csinálsz, homokba dugott fejjel éled a világod. Én legalább megmondtam az igazat.