"Voltunk Tomival sétálni, beszélgettünk sokat. Megmutattam hol nőttem fel, az újpesti gettót :) Látott képet Apáról, kijött ebédelni anyához. Elmentünk pezsgőfürdőzni és végül egy kávézóban ültünk beszélgetni, ahol a mellettünk lévő asztalnál Móki és Tex ült. Móki ott volt, hogy amikor szükség lesz rá, egyből segítsen. Nagyon jól éreztem magam, rég tudtunk ilyen sokat, tartalmasat beszélgetni."
Aztán felébredtem, és már nem volt itt, ránéztem a karkötőjére, és már tudtam. Nem lesz már itt. Pár óra alatt ott tudok lenni nála.
Tegnap szinte mindenki nagyon kedves volt, Kriszti, Pupi és Fecó is segíteni akart. Nagyon örülök, hogy Kriszti ott volt, ő ezt nagyon megértette. Rég sírtam ilyen nagyon. Marci meg hát....hagyjuk is.
Nem akarok most Fügébe lenni. De Márkot szeretném, ő jó hatással van rám. Közel áll hozzám nagyon.
Enni? Nem kérek, nem is akarok. Dolgozni és aludni akarok. Kell idő, de felállok majd.
2 hét múlva hatósági fegyvervizsga felkészítő.