Mindannyian rendszerben élünk. Igyekszünk a saját rendszerünket épen tartani, esetenként működésképtelenségét kivédeni, alakítani rajta...De szabályok közt tartjuk, szükségünk van egy precíz elrendezésre ahhoz, hogy a mátrix működhessen. Szabályosan számok egymásutánisága téglalap alakban elrendezve, keretek közé szorítva. Egy mátrixon belül sorok és oszlopok keresztezik egymást, amelynek sokféle kimenetele lehet. Minden mátrix egy rejtvény, egy feladvány annak, aki csak figyelemmel kíséri az alakulását. A saját mátrixunkat csak mi, alkotók érthetjük meg, vagy talán még mi sem...
Néha összezavarodunk. Felcseréljük magunkban a sorokat és az oszlopokat, amelyből egészen újszerű dolgok jöhetnek létre. Ezáltal transzponáljuk a mátrixunkat, és a végeredmény következményeképp alakítjuk tovább a szabályainkat. Én is felcseréltem, transzponáltam az oszlopokat. Igazából volt, amit a véletlen összjátékára alapoztam. De a matematikában nincs véletlen, igaz? Minden egy logikai eszmefuttatással magyarázható.Hiszen az ésszerű cselekedetek hozzák meg a mátrix sikerességét, vagy talán csak a fennmaradását?...
Persze előfordul, hogy két mátrix egymás mellé kerül. Ilyenkor létrejöhet a mátrixszorzás.De ez csak akkor lehetséges, ha a bal oldali mátrix oszlopainak száma megegyezik a jobb oldali mátrix sorainak számával. Tehát van bennük valami közös (a Pink Floydon kívül is).Más látószöget alkothat egy ilyen szorzás. Hiszen hiába teljesül a művelet, amikor a kommutativitás nem teljesül, tehát A és B összeszorozható mátrixra igaz, hogy AB nem egyenlő BA-val. Hiszen minden mátrix a saját alap rendszerét veszi alapul, és ebbe integrálja a szorzó felet, amivel nem mindig számolunk előre.Így a két mátrix találkozásánál sosem egyenlő folyamat megy végbe.
Ha nem akarnánk ennyire erősen egybefésülni két mátrixot, és kicsit lazítani tudnánk, akkor elég lenne a két mátrix csak egyes elemeit összeszorozni, ez a Hadamard-szorzat. És láss csodát, a Hadamard-szorzat már kommutatív, tehát minden oldalról egyenlőségbe kerülhet.Kiegyenlítődhet, így A matrix is jól lakik és a B mátrix káposztája is megmarad.
Elég nehéz mátrixban gondolkodni, amikor van aki szerint a saját rendszerének minden eleme nulla. Ezt nullmátrixnak nevezzük, igen ritka jelenség. Nem is felételezem, hogy esetleges B mátrix sorozat minden egyes eleme nulla lenne. Szóval szuper lenne ha ezt egy kicsit megfontolnánk...
Természetesen felmerült bennem, hogy talán az én rendszerem tűnhet nullmátrixnak mások szemében, de arra jutottam, hogy az elmúlt hetekben zajló műveletek fényében ezt matematikai lehetetlenségnek tartom, még akkor is, ha gyenge reáltudással rendelkezem. Esetleg egységmátrix lehetek, amely négyzetes szerkezetű, a főátlóban lévő elemek mindegyike 1, míg a többi elem esetlegesen nulla. De legalább van mibe kapaszkodnom, ha már a főcsapás értéket ad a személyiségemnek.
Attól félek legjobban, hogy ferdén szimmetrikus mátrixként működök. A főátlómra nézve szimmetrikus elemek egyenlőek, de nem azonos előjelűek. Így amit én magamban plusszként érzékelek, az kifelé ugyanolyan mértékű csak mínuszban.
Akárhogyan is csűröm a szavakat, és a logikailag és matematikailag helyt álló kijelentéseket, be kell látnom, hogy minden mátrix egységet alkot. Ebben a korban már sok eleme állandó marad, és egyre nehezebb kommutatív irányba szervezni a saját elemek közti kapcsolatot is.Mert mindannyian rendszerben élünk.Egy rendszerben, ami keretet ad a gondolatainknak, értékeinknek, tetteinknek. Belülről nézzük az általunk alakított oszlopokat és sorokat, és igyekszünk a hackerektől mentesen működtetni a mátrixot. Ha pedig porszem kerül a gépezetbe, akkor a legjobban kivitelezhető logikai döntést hozzuk meg a szerverhiba elkerülése érdekében. Hiszen ez csak tiszta matematika...