Gondoltam így, ennyi idő után írnom kellene egy bűbájt, hogy rendbe jöjjenek a dolgaim.
Móki szerint olyan programokat kellene csináljak, ahol sok emberrel találkozok. El kellene járnom más helyekre is.
Tomi szerint nem kéne önzőnek lennem, és meg kellene bocsássak másoknak.
Anya szerint van email...Anya szerint minden rendben van.
Szerintem:
- olyan nünüke lettem, hogy nem merek mások felé nyitni
- nem tudok és nem is akarok megbocsátani az illetékeseknek
- az email szart se ér, és nem sok dolog van rendben
Talán Márkot a gondviselés küldte az utamba. Hálás is vagyok érte. Próbálok kimért és laza lenni vele, de belül eléggé feszült vagyok. Amikor kedves legszívesebben megölelném, de nem lehet. Egyedül ő érez jelenleg rám nagyon. Nem értem mit szerethet, kedvelhet bennem. Jó lenne elmondani neki a kételyeimet, vagy hogy mit gondolok róla vagy magamról, de nem kerülünk olyan helyzetbe. Talán ha megint leülnénk iszogatni.
Tomi teljesen ledegradált ezzel a „lesz más” kijelentéssel. Tehát nem kellek. Mert milyen magas színvonalat nyújtott....Én meg olyan színvonalat nyújtottam, mint soha senkinek. Mindent megkapott. Persze, hogy dühös vagyok. Kimondtam mindent, amit ki akart mondatni velem. De amikor kimondtam elintézett annyival: „Ügyes vagy!”
Sose sírt a szám, mert egyedül maradtam, de most más. Most zavar, hogy a lakásban csak a 4 fal vesz körül. Elértem azt a pontot, amikor a Móki -féle elv értelmet nyert: „ Olyan sokat vagy egyedül, hogy nem fogsz tudni alkalmazkodni máshoz”. De nem tudom kit vagy mit találhatnék, ami visszahozna, mert magamtól már nem tudok újra játékba jönni.
Ezért tegnap írtam egy bűbájt a könyvembe:
Mit kívánok? Bűbájt írok!
Teljesülhet? Ebben bízok.
Szeretnék egy könnyebb lelket,
Nem cipelni ennyi terhet.
Beléphetne a képbe egy kedves fiú,
Nem nagyképű, kihasználós vagy hiú.
Csak egy olyan okos féle,
Aki sose lép majd mással félre.
Megfejt engem, nem hagy veszni,
Képes lesz majd jól szeretni.
Szeretném a jót örökölni,
Nem hagyni magam felőrölni.
Én segítek magamon, előre nézek,
Eredményt akarok, amin csak néznek.
Szeretném ha megmaradna minden jóság:
Móki, ovi , Márk meg jó srác.
Lazább, keményebb is lehetnék,
Menő dolgokat tehetnék.
Szeretnék sokkal okosabb lenni,
Ezért tanulni, küzdeni, menni.
Végső soron felállni a földről,
A rosszat mosolyogva nézni egy felhőről.
Elengedni minden stresszt,
Magamra venni a csatár mezt.